udv-hsz hsz-csik
2017-09-20
Szerda
Friderika napja

Min: 18
Max: 20
Min: 10
Max: 12

Székelyudvarhelyről röviden

Székelyudvarhely az erdélyi medence keleti-délkeleti peremövében, a Küküllő-dombvidék keleti szegélyén, a Nagyküküllő folyó felső szakasza mentén fekszik.

A Szarkakő, a Nagyoldal, a Csicser és a Budvár határolja.

Fontos közúti csomópont, vasúton viszont végállomás. Csíkszeredától 52 km, Szovátától 52 km, Marosvásárhelytől 100 km, Kolozsvártól 200 km, Brassótól 100 km-re fekszik, Segesvárról (52 km) vonattal is elérhető.

Általános tengerszint feletti magassága 477 m. Hargita megye második legjelentősebb megyei jogú városa, tájszervező központ, lakosainak száma közel 40.000 (1996. január 1-én 39.484 lakost számláltak).

Régészeti ásatások szerint a város területe és közvetlen környéke évezredek óta emberlakta terület volt.

A település neve Uduorhel először az 1333-as pápai jegyzékben tűnik fel.

Kiváltságait a magyar királyoktól és erdélyi fejedelmektől kapta. A város címere: páncélos kéz tőrrel, melyre szív és medvefő van tűzve, felső terében négy csillag közt az 1558-as évszám. A pecsét körirata "Sigillum oppidi Siculicalis Udvarhely".

A "székely" előtag a település nevében először Bethlen Gábor idejében, 1613-ban jelenik meg.

 

A város címere
  A város zászlója

                            

A középkori gazdaságot a napi piac, heti vásár, országos sokadalom és a céhes kézműipar határozta meg. A céhek hagyományai a XIX. század utolsó évtizedeiben létrehozott ipartestületekben is megőrződtek. A település a XX. század elején és közepén is kisváros maradt, az 1970-es években megteremtett gyáripar formálta a város arculatát, gazdasági életét és lakosságának szerkezetét. Az 1989-es politikai fordulat után új lehetőségek nyiltak, szaporodnak a kis- és közepes magánvállalkozások.

A város nem tervszerűen épült, a többnyire védtelen várostest a Nagyküküllő két partján elterülő négy kisebb telep és három falu - Gyárosfalva, Szentimrefalva, Dancsfalva, Cibrefalva, Szombatfalva, Bethlenfalva és Kadicsfalva - összeolvadása eredményeképpen született.

A századok folyamán a városnak sikerült függetlenítenie magát a székszervezettől, a székelyudvarhelyi vártól, majd megyétől. A mezőváros kiváltságos mezőváros (XVIII. század eleje), önálló törvényhatósággal felruházott, majd rendezett tanácsú (1876), kesőbb pedig municípiumi jogkörű város lett (1968).

A fürdőváros nevet az egykori borvízfürdők, az iskolaváros nevet pedig a térség oktatási életében játszott szerepével érdemelte ki. A város nem csak önmagát, hanem a környező vidéket is kiszolgálja, minden esztendőben több ezer diák érkezik a vonzáskörzetében található falvakból. A városban hét elemi iskola van, öt intézmény keretén belül működik szakiskola és inasiskola, valamint kilenc intézményben folyik középiskolai és szakközépiskolai képzés. Kihelyezett felsőoktatási tagozatként indultak agráripari, közgazdászati és informatikai osztályok.

Az oktatást, nevelést szolgálják a város közművelődési intézményei, a Művelődési Ház (Tomcsa Sándor Színtársulat Udvarhely Néptáncműhely), a Tanulók Háza (Cimboraház), a Városi és a Tudományos Könyvtár, valamint a Haáz Rezső Múzeum és Képtár.

A város térképét az alábbi képre kattintva nagy méretben is meg lehet nézni.

 

 
Keresés a honlapon:
Magyar | Romana | English | Deutsch