udv-hsz hsz-csik
2017-08-17
Csütörtök
Jácint napja

Min: 24
Max: 28
Min: 12
Max: 15

Székelykeresztúrról röviden

A mai kisvárost három település - Keresztúrfalva, Keresztúr /mező/város és Timafalva 1884-be történt egybeolvadása hozta létre. Ehhez csatlakozott a jelenkorban (1926) Fiátfalva.

Névadója a Szent Kereszt, amit a középkorban szokás volt urazni, "Kereszt Úr".

A "székely" előnevet elsőként egy 1548-ban keltezett irat tartalmazza. Ezt a jelzőt a szentistváni Magyarország közel félszáz hasonló nevű településének megkülönböztetési igénye indokolta. A város az Erdélyi medence keleti szélén, a Küküllő menti dombvidék peremén, 390 m tengerszintfeletti magasságban fekszik. Az első írott forrás a XIV. sz.-ból van.

Alapos gyanuk szerint a mezőváros rangot 1427-ben nyerte el. Ebben az időben - XV.sz. - sokat változott a helység képe, eltüntek a földbe ásott un. putri lakások, felszínre épített boronaházak, pincés kőépületek jelentek meg. A látványos fellendülést bizonyítja a Plébániatemplom 1459- ből származó szentélyzárköve, amely nagyméretű átépítést bizonyít. Olyan nagyméretű templomalapot raktak le, amely felépülése esetén a korabeli Erdély nagy katedrálisainak versenytársa lehetett volna.

A fellendülésnek a közeli Udvarhely székelyfővárosi ambiciói és az 1562-es székely felkelés vetett végett. Erdély szempontjából kiemelkedően fontos esemény zajlott le Keresztúron 1605 február 1-én. A székely főemberek itt választották "székely ispánná" Bocskai Istvánt (csak ezután választhatták Nyárádszeredán Erdély fejedelmévé). Jelentős esemény még az 1793-ban alapított Unitárius gimnázium és az azt megelőző templomépítés. Ez utóbbit a katólikusok 1767-ben történt templom- visszafoglalása okozta. A gimnázium alapítása viszont nem csak Keresztúr és környéke, hanem a Székelyföld jelentős részének fontos oktatási intézmény létrehozását jelentett. 1870- ben Állami Tanítóképző kezdi meg működését.

A gazdasági élet fellendülését segítette az 1888-ban átadott Székely szárnyvasút. Művelődési társaságok, kaszinók jönnek létre.

Székelykeresztúron négy felekezetnek van temploma: katolikus, református, unitárius és ortodox. Ez utóbbit 1938-ban építették. Egy templomot, a fiatfalvit az unitárius és a református hívek közösen használnak.

A kiránduló csoportok általában a Sóskútra, a Jézuskiáltóra, valamint a városon kivüli Erzsébetkútra (kb. 6 km) látogatnak el. A Sóskúton természeti gyógyforrások találhatók, amit már a múltban egészségügyi célokra használták. A sósvíz források összhozama 15000 1/24 óra. Az itt található sósvíz összetétele: konyhasó, lug, kálcium, magnézium, vas, bróm, jód, fluor és borsav tartalmú. A kezelések május és szeptember közti időszak alatt történnek.

Turisztikai látványosságként a Kossuth (Főtér)-i Petőfi Sándor és a Nicolae Balcescu szobrokat nézheti meg a városba látogató. Mindenképpen ajánlott a Fehérszék védett iszapvulkánjainak megtekintése. A múlt századi, valamint a korábbi épületek, az az, a korabeli építészetet kedvelok a város központi épületcsoportjait is szemügyre vehetik, hiszen kisebb-nagyobb restaurálásoktól eltekintve az épületek szinte semmit nem változtak. Aki a székely parasztházak után érdeklodik, megtekintheti őket a Városházával szemközti Molnár István Múzeum kertben.

A Timafalvi temetőben található Petőfi legendás sírja. Néhány keresztúri polgárnak meggyőződése, hogy a sírban Petőfi Sándor nyugszik. Az utat a síremlékig jelzőtáblák mutatják a főúttól kezdődően. Innen fel lehet jutni a domb tetején álló kőkereszthez, a Jézuskiáltóra.

A város főterén a Molnár István Múzeummal szemben áll a honfoglalás 1100. évének emlékére felállított rovásírásos emlékoszlopa. Jelentése: "Székelykeresztúr" (készítette Kiss Károly) Horgászati lehetőség is van a keresztúri halastavakban (Budai Nagy Antal út) és a Küküllőn (utóbbira külön horgászengedély szükséges).

     A város címere

Fotók: Szakács Géza
 
Keresés a honlapon:
Magyar | Romana | English | Deutsch