udv-hsz hsz-csik
2017-11-24
Péntek
Emma napja

Min: 7
Max: 9
Min: 0
Max: 2

Farkaslakáról röviden

A Fehér-Nyikó völgyében, annak legfelső szakasza mentén, a Görgényi-Hargitai-fennsík és az Udvarhelyi-dombság találkozásánál fekszik.

Farkaslaka Székelyszentlélekkel szinte összenőve, hosszan elnyúlva fekszik a völgyben az országút mentén. Székelyudvarhely felől a Baknya-hágón át jutunk Farkaslakára, Korond felé pedig a Kalonda-tető határolja.

A hagyomány szerint, amit korabeli leletek bizonyítanak, a falu eredetileg a 2 km-re keletre levő magaslati dombokon feküdt, és Péterfalva volt a neve.

Talán rossz megközelíthetősége és a völgyben futó Nyikó patak gazdasági előnyei miatt hagyták el lakói, amikor a mai Farkaslaka területére telepedtek.

Az első írásos adat a faluról az 1566-os adóösszeírás jóvoltából maradt fenn.

A település neve eredhet a régi pogány időkből a farkas totemállat nevéből, viszont a hagyomány szerint a közeli erdőkben sok farkas lakott, amelyek néha a faluba is bemerészkedtek, és az őrizetlenül hagyott lovakat megtámadták. Így a farkas lakta névből eredhet a Farkaslaka név.

A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. Székely eredetű lakói a magyar népesség történelmi területein elterjedt nyelvújítás utáni magyar nyelvet használják anyanyelvként, de több helyi szó és kifejezés tarkítja nyelvüket. A székely-sziget adta körülmények miatt is a lakosság töredéke tud csupán a hivatalos állami nyelven, románul elfogadhatóan írni, olvasni és beszélni. Hagyományos foglalkozás a szénégetés, amit a falu lakói közül még ma is többen űznek. A község valamikor halgazdaságáról és gyümölcstermesztéséről volt híres.

Ma Farkaslakán egyre erőteljesebbé kezd válni a faluturizmus, egyre többen keresik fel Farkaslaka mellett a környék csendes, kis falvait. Farkaslaka 1996-ban bekapcsolódott a nemzetközi faluturizmus-hálózatba, a helységben találhatóak panziók és idegenforgalmi tájékoztató központ is.

A falu arról nevezetes, hogy itt született Tamási Áron (1897-1966) székely író, a XX. századi magyar irodalom meghatározó alakja. Regényei és novellái közül kiemelkedik az Ábel-trilógia: Ábel a rengetegben, Ábel az országban, Ábel Amerikában, továbbá a Jégtörő Mátyás, a Szűzmáriás királyfi stb. Önéletrajzi írásai a Szülőföldem, a Virrasztás, a Vadrózsa ága, a Bölcső és bagoly. Stílusára jellemzőek a székely nyelvjárási kifejezések és a metaforikus kifejezésmód, műveit áthatja a székely szellemiség. Többször kapott Baumgarten-díjat, 1954-ben Kossuth-díjat. Tőle származik a szállóigévé vált híres mondat: "Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne".

Ma Farkaslaka a magyar irodalom egyik zarándokhelye. A külföldön is ismert irodalmi vonatkozások mellett a falu jelentős gazdasági eredményeket (fakitermelés, szénégetés, háziipar) tudott és tud felmutatni. A település legfontosabb látnivalója Tamási Áron síremléke, amely az évtizedek alatt zarándokhellyé változott. A falu híres írójának temetése 1966-ban volt, a mai síremléket Szervátiusz Jenő és fia készítette el 1972-ben. Szintén a községben található Tamási egykori szülőháza is, ahol berendezett emlékszoba várja a látogatókat. Katolikus falu, a római katolikus templom 1842-1848 között épült a falutól nyugatra emelkedő Templom-dombon, 581 m magasságban. Védőszentje Nepomuki Szent János. Farkaslaka központi település, közigazgatásilag hozzá tartozik Bogárfalva, Firtosváralja, Kecset, Kisfalud, Nyikómalomfalva, Székelypálfalva, Székelyszentlélek és Szencsed.

Testvételepülése a magyarországi Ajak, Kemence és Lengyeltóti.

 
Keresés a honlapon:
Magyar | Romana | English | Deutsch