udv-hsz hsz-csik
2017-05-23
Kedd
Dezső napja

Min: 10
Max: 14
Min: 3
Max: 6


Orbán Balázs nyomdokán a Gyimesek vidékén

A 35-ik Orbán Balázs nevét viselő dokumentarista fotótábor helyszínéül a Székelyföld peremén fekvő Gyimesek vidéke szolgál 2017. május 12-19. között.

A Pongrác napján kezdődő képrögzítés Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk községeiben fog zajlani és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, valamint az Exposia Fotográfiai Alkotócsoport szervezésében valósul meg, Hargita Megye Tanácsának a támogatásával.

A résztvevő fényképészek:

  • Balázs Ödön (Székelyudvarhely),
  • Csíki Csaba (Csíkszentdomokos),
  • Erős Zoltán (Gyergyószárhegy),
  • Kuthi Lázár (Felsőboldogfalva),
  • Kelemen Lajos (Sepsiszentgyörgy),
  • Kerekes István (Kazincbarcika-HU),
  • Kibédi Sándor (Székelyudvarhely),
  • Sándor-Tóth Zsuzsanna (Hatvan-HU),
  • Stefán Tamás (Szigetszentmiklós-HU),
  • Tordai Ede (Marosvásárhely),
  • Vass Lehel (Székelyudvarhely),
  • Vinczefi László (Sepsiszentgyörgy) zömének e vidék nem teljesen ismeretlen, hiszen közülük néhányan már több alkalommal jártak, fényképeztek arra felé, az elmúlt évek különböző évszakaiban.


Orbán Balázs, a Székelyföld leírásában, elragadtatva írja e vidékről: „... egy ily nagyszerü tájjal, melynél szebbet bizonynyal se Tyrol, se Svájcz nem tud felmutatni, s mi még sem ismerjük, még kevésbbé méltányoljuk e szép hazát.

Kétségtelenül szép a Székelyföldnek lakott része is, de ki azt valódi nagyszerüségében akarja ismerni, annak be kell hatolni határhavasaink nagyszerü tömkelegébe, meg kell utazni azon gyönyörü hegyszorosokat, melyeket a teremtő mint e szép haza büv-utjait helyeze a határszélre, s csak akkor fogja
azt egész nagyszerüségében, egész pompájában ismerni”.

A 36 km hosszú Gyimes-völgy a Csíki-havasok legkeletibb csücskében helyezkedik el, községei: Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk. Az itt élő gyimesi csángók ősei csíki falvakból menekültek e vidékre, a korábbi századokban, hol politikai, hol gazdasági kényszerből. „A betelepülésre vonatkozó adatok a 17. századtól követhetők. Többen Moldovába telepedtek le, majd visszaszivárogtak a mai Sánclaka környékére és alulról felfelé népesítették be a Tatros völgyét és a patakokat. A Tatrosba futó patakok mentén szétszórt házcsoportok szerekbe, tizesekbe szerveződő egységeiből önálló települések
jöttek létre. A 19. század derekán már mindhárom mai gyimesi település önálló közigazgatású község, külön bíróval, elöljárósággal. A szétszórt település az emberek összeállásának régi titkait árulja el, a családi foglalás emlékeit őrzi.

Egy-egy völgybe futó patak mellett egy család telepedett meg, s így a patakok legtöbbje az első települők nevét őrzi”. „A Tatros és mellékvizeinek vidékét a 17. században még nagyrészt a Moldvát Csíkszékkel összekötő kereskedelmi útvonal által keresztülszelt erdőrengeteg borította. A gyimesi csángók az azóta eltelt bő két és fél évszázad alatt az őket körülölelő tájat minden vonatkozásában kiismerték, s közben a vadont hegyvidéki kultúrtájjá alakították”. „Mivel kevés a szántóföld, a gazdasági élet alapját az állattenyésztés, a pásztorkodás, a fafeldolgozás, fakereskedelem és a háziipar képezi. Mind a Tatros
völgyében, mind a „patakokban” nagykiterjedésű természetes kaszálók elsősorban a szarvasmarha-tenyésztésnek, míg a havasi legelők a juhtenyésztésnek kedveztek. A havasi legelők birtokbavétele fokozatosan történt: az „erdőlés” nyomán egyre több természetes kaszálót tudtak hasznosítani.

A csángó életmód egyik sajátossága a kalibázás. Tavasszal a gyimesiek kiköltöznek állataikkal a nyári szállásra, majd ősszel, Szent Mihály napja körül hazaköltöznek a téli szállásra. Benkő Károly (1853. II. 62-68) említi, hogy a „Gijmes havasi falvakat több falu bírta: Csíkszentmiklós 1/5-ét, Borzsova 1/5-ét,
Csíkszentmihály 1/5-ét, Szépvíz pedig 2/5-ét”. A gyimesi ember az önellátásra rendezkedett be, különösen az épületek építése, az élelem, ruházat előállítása terén. Mindezt az őstermelés alapfokon ma is tudja
biztosítani. Itt még fellelhetők a magyar népi kultúra korábbi rétegei, őrzik viseletüket, gyakorolják ősi gazdálkodási módszereiket.

A településszerkezet is sajátosan módosult: a völgyekben a hosszanti útifalu, míg a mellékvölgyekben, a patakokban a szórvány több változatával találkozhatunk. A gyimesi csángó ház a székelyház egyik típusa. A havason, az esztenán a házakat faragatlan gerendákból építik. A patakok mentén elszórt házak egy-egy tízest alkotnak (Rána, Ciherek, Ugra, Görbe, Boros, Sötét, Kápolna, Rajkók). A helyi identitástudat ma is erős: a gyimesi csángók nagy része tudja, honnan csángáltak ide. Nyelvjárásuk is a felcsíkiakéval  hasonlítható. Gyimesben más mindenki jövevény, a benszülött a csángó. Sajátosan alakultak e vidék néprajzi hagyományai is. A vidék gazdag népi tánchagyományokban, mondavilágban és dallamkincsben. A parasztzenészek messzi földön híresek, egyik sajátos népi hangszerük, a gardon (teknő alakú, húros ütőhangszer) puhafából készül. A gyimesi csángó magyarok legfőbb szórakozási alkalma a tánc volt. A
szakemberek közel 35 féle táncalkalmat és mintegy 30 táncfajtát tartanak számon. A táncrendből napjainkra a fiatalok is ismerik a magyarost, csárdást, németest, hejszát”. „Gyimes a Székelyföld néprajzának múzeuma, vagyis, ami ott hamarabb eltűnt, elenyészett, itt változatlanul vagy átformálódva még tovább fennmaradt. A viseleti darabok, mustrák, a házak és bútoraik, növényismeret, párválasztás, a lakodalom némelyik mozzanata, a középkori keretezettségű katolicizmus, a pogány emlékeket felvillantó
néphit, a ráolvasások, a táncok, balladák, keservesek, a hiedelmek nemcsak esztétikailag szépek, vagy más szempontokból érdekesek, nemcsak megborzongatják az embert, hanem a tudomány számára lehetővé teszik a népi kultúra múltjának tanulmányozását, pontosabban megértését.”

A fotótáborban résztvevő fényképészek, a szűk időkeret szorításában, e „gazdagság” képi megjelenítésére törekszenek.


Csánó legények, Gyimesközéplok - Fotó: Balázs Ödön

 

Gyimes vidéke a Naskalatról nézve - Fotó: Kelemen Lajos


Gyimesi lakóház - Fotó: Szabó Béla


 
Keresés a honlapon:
Magyar | Romana | English | Deutsch